Három év után március végén kerül sor az Országos Diákparlament rendezvényére.
Ennek a demokrácia intézménynek eredetileg az volt a feladata, hogy kétévente felmenő rendszerű fórumot biztosítson a közoktatásban tanuló diákoknak az oktatással kapcsolatos véleményük, észrevételeik megfogalmazására az oktatásirányítás iskolai, megyei éss országos vezetőivel szemben. Továbbá az is küldetése, hogy a fiataloknak demokráciaélményt nyújtson, terepet adjon érdekeik artikulálásához és érvényesítésükhöz.
Ez a diákparlament már rég nem tölti be küldetését. Egy kiüresedett bábszínház, ahol a gyerekek a kesztyűbábok és a dramaturg, a rendező és a díszletmester is egyaránt a Fidesz. Szándékosan nem az állami szerveket írom, mert pontosan nyomonkövethető módon ezt az intézményt is elfoglalta az állampárt.
A diákparlamentek súlyvesztése már ott kezdődik, hogy azon a szakképző intézmények nem vehetnek részt (az oktatásirányítási struktúra átszervezésének következtében az ott tanulók kimaradnak a véleménynyilvánítás lehetőségéből. Hány százaléka is ez a középfokú oktatásban tanuló diákoknak? Az összes közpiskolásnak (400 ezer) nagyjából a fele, mintegy 200 ezer diák ki van zárva a diákparlamentről.
További nonszensz, hogy együtt kezeli az esemény az általános iskolásokat (730 ezer diák) és a gimnazistákat. Azt a triviális pedagógiai tényt figyelmen kívül hagyva, hogy akár hat év korkülönbség is lehet egy-egy diákképviselő között, ami ebben az életkorban áthídalhatatlan szakadékot jelenthet. Ez a rendezési elv alapjaiban lehetetleníti el a rendezvény érdemi munkáját.
De a tudatos manipuláció itt nem áll meg. Már a megyei diákparlamentekre sem jutott el minden középiskola küldötte, amivel súlyosan sérültek az adott intézmény diákjainak jogai. Ez a szervezők, az oktatásirányítás és az érintett iskolák igazgatóinak felelőssége. Értjük persze, hogy miközben az országban zajlottak a sztrájkok és diáktűntetések, azalatt csendben, szigorú ellenőrzés alatt kellett megszervezni a megyei parlamenteket. Azt viszont vissza kell utasítanunk, hogy az egyes területi rendezvények levezetésében kizárólag Fidesz-közeli szereplők vettek részt, még csak nem is oktatási szakemberek. Felkért kormánypárti politikusok, közszolgák mellett minden eseményen főszerepet kaptak a Nemzeti Ifjúsági Tanács ifjúgárdistái, akik terelték, moderálták, szűrték a megszólalásokat.
Elfogadhatatlan, hogy miközben közmegegyezés, hogy az iskolából zárjuk ki a pártpolitikát, addig a diákparlamenten a Fidelitás helyi és országos vezetői mondják tollba a határozatokat.
Itt azonban nem állhatunk meg! Az Országos Diáktanácsba delegáltak első találkozóján szintén a NIT ifjú titánjai vezényelték a programot.
Mit keresnek a Fidesz ifjúsági szervezetei és elkötelezettjei egy tisztje szerint kizárólag politikafüggetlen testület körül? Mitől fél a miniszter? Mi lesz a bábjáték célja? Csak nem megint Brüsszelnek kell vetíteni valami nagyon hamisat?
Ezen a nehezített pályán kellene az okos és tisztességes diákküldötteknek érvényesíteni saját akaratukat, választóik üzeneteit és érdekeit. Úgy, hogy sem a diákparlament napirendjét, sem az ügyrendjét nem ők alakítják. De még a levezető elnököt se ők adják, hanem majd beültetnek valami profi felnőttet, hogy az országházi pedellus erőszakosságát lemásolva tartson rendet a teremben.
No srácok, tietek a pálya! Hajrá, tessék azt elfoglalni azt!
